Milyen eredményekkel zárult az elmúlt dékáni ciklus és mi várható a következőben? Bóna Juditot, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettesét a kari tudományos élet megújításának főbb állomásairól, az innováció erősítéséről és a humántudományok jövőbeli láthatóságát meghatározó célkitűzésekről kérdeztük.
Dékánhelyettes Asszony, az előző dékáni ciklus az Ön számára az első dékánhelyettesi időszakot jelentette. Hogy értékelné az elmúlt öt évet, mire a legbüszkébb az elért eredmények közül?
Nagyon sok minden történt az elmúlt öt év alatt, pedig nehezített helyzetben dolgozott a kari vezetés. A Covid-járvány idején kezdtük el a munkát, ezt követték az épületbezárások, így érthető módon nem sikerült minden magunk elé kitűzött tervünket megvalósítani. Ezzel együtt a kari tudományos pályázat folyamatos továbbfejlesztésével, illetve átgondolásával igyekeztünk támogatni a kollégákat tudományos céljaik elérésében, emellett tudományos téren a legfontosabbnak a kari folyóiratok fejlesztését célzó munkálatokat tartom. Slíz Marianna kolléganőm, a Névtani Értesítő szerkesztője kezdeményezésére dékánhelyettesi megválasztásom után találtuk ki azt a rendszert, ami lehetővé teszi folyóirataink indexálását a nemzetközi adatbázisokban, és amit Zelei Edit és csapata mára már remekül működtet.
Elkezdtük anyagilag is támogatni a folyóiratokat, valamint egyre több kari folyóirat kerül be a Scopusba és más nemzetközi adatbázisokba. Végrehajtottunk kutatási és oktatási eszközfejlesztéseket, amelyekben nagy szerepe volt a Doktori és Tudományszervezési Irodának, akikkel szorosan együtt dolgozom. Az első perctől kezdve megfogalmazott célunk volt, hogy a rendelkezésre álló számos oktatói képzés mellett kimondottan a kutatáshoz és tudományos élethez kapcsolódó képzéseken is részt vehessenek oktatóink. Ennek keretében szerveztünk például angol nyelvű tudományos írást vagy prezentációs készséget fejlesztő tréningeket.
Jelentős előrelépésnek tartom, hogy elkezdtük a karon az innovációs kultúra terjesztését.
A kezdeményezésemre alapítottuk meg az oktatóknak szóló Kari Innovációs Díjat, másrészt 2022-ben elindítottuk a Bölcsész Ötletversenyt, társszervező karként mára a TÓK és a TáTK is bekapcsolódott. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk az ELTE Innovációs Központjával, kari kutatások is bekerültek a TINLAB projektjei közé, amelyek mára már a nemzetközi innovációs portálokra is felkerülnek. Szóval nagy sikereket érnek el bölcsész kollégák az innováció területén is, amire olyan szempontból is büszke vagyok, hogy ebben a ciklusban kezdtük el körükben meghonosítani a gondolatot, hogy igenis van keresnivalójuk a bölcsészeknek az innovációban is.
Több olyan rendezvény, illetve rendezvénysorozat is született ez alatt az öt év alatt, amit hagyományteremtőnek szántunk. A Humán tudományok és a mesterséges intelligencia konferenciát például már háromszor megrendeztük. Sokat gondolkodtunk azon is, miként lehetne méltó módon megrendezni új professzoraink köszöntését, amihez, úgy gondolom, sikerült egy jó formátumot kitalálnunk. Tavaly a Tudomány hónapja megnyitó rendezvényeként tartottuk meg a székfoglaló előadásokat és köszöntéseket, és ezt a gyakorlatot a jövőben is szeretnénk folytatni. A Kari Publikációs Kiválósági Díjat még Sonkoly Gábor dékán alapította. A második évben arra jutottunk, hogy nem csak díjazni szeretnénk ezeket a publikációkat, hanem szélesebb körben is hírt adnánk róluk. Ennek eredményeként jött létre a kari honlapon a Kutatásainkról menüpont, ahová ma már kötelező jelleggel töltik fel a kollégák a tudománykommunikációs cikkeiket.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy kutatási eredményeinket az érdeklődők számára is érthető formában tegyük közzé.
Szeretném hangsúlyozni, hogy mindez csak a kari vezetés támogatásával és egy kiváló csapat, a Doktori és Tudományszervezési Iroda munkatársainak közreműködésével valósulhatott meg.
Mik lesznek a tudomány- és kutatásszervezési területen a következő időszak kihívásai, illetve célkitűzései?
A céljainkat az elmúlt öt évre építve fogalmaznám meg, természetesen összhangban Bartus Dávid dékán úr és Darázs Lénárd rektor úr programjával, különösen a zászlóshajó projektek vonatkozásában. Úgy gondolom, hogy a következő időszakban elsősorban a humántudományok társadalmi megítélésének javítása a legfontosabb feladatunk, és ehhez egy még tudatosabb és hatékonyabb tudománykommunikációs stratégiát kell kidolgoznunk. Ki kell lépnünk az egyetem falai és megszokott keretei közül, hogy ne kizárólag a saját csatornáinkon tudjuk megmutatni az eredményeinket – ez nyilván pénz és energia kérdése is. Ugyanígy fontos célunk az innovációs aktivitás további növelése és annak láthatóvá tétele, hogy a bölcsészettudományoknak is vannak társadalmi hasznosíthatóságai, és kézzelfogható módon tudnak beépülni egészségügyi, üzleti vagy kulturális projektekbe.
Emellett sajnos az is látszik, hogy egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre a humántudományok számára, ezért dolgoznunk kell több külső forrás bevonásán. Ez egyrészt a nemzetközi pályázati tevékenység megerősítését jelenti, másrészt külső szponzorok, támogatók megkeresését, megnyerését. Céljaink között szerepel az alumni élet felpezsdítése is. Ezen a területen rengeteg dolog jól működik jelenleg is, de szeretnénk tovább bővíteni a lehetőségeket, amihez elengedhetetlen a közös gondolkodás és együttműködés az ELTE központi alumni szervezetével.
Dékán úr programjában kiemelt szerepet kap a tudományos kiválóság nemzetközi láthatóságának növelése. Ehhez egyrészt fel kell hívnunk a kollégák figyelmét a már meglévő lehetőségekre, másrészt a doktori képzés támogatása is fontos feladatunk. A fenntartó a doktori programok megújítását tűzte ki célul, amelyet a 2025 nyarán kiadott új rendelet is megerősít, nekünk pedig azon kell dolgoznunk, hogy mindezt a saját gyakorlatunkba is be tudjuk építeni.
Ma már talán kevésbé vonzó a kutatói pálya, mint az én fiatalkoromban, aminek főként anyagi okai vannak. Ha egy hallgatónak teljes állásban kell dolgoznia az egyetem mellett, akkor nyilvánvalóan nem tud ugyanazzal a fókusszal tanulni és kutatni, mint korábban, amikor az egyetem még elsődleges elfoglaltság volt számunkra. Ennek a helyzetnek a kezelése szintén előttünk álló feladat.
Emellett visszatérő kérdés a tudománymetria bölcsészettudományokra szabása is, amiről folyamatos és közös gondolkodás zajlik a kari és az egyetemi vezetésen belül.
Fontos megemlíteni a tavaly nyáron az ELTE-be integrált humántudományi kutatóközpontokat is. Velük is érdemes minél szorosabbra fűzni az együttműködést. A saját területemen, a nyelvészetben egyébként korábban és jelenleg is nagyon sok közös projektünk volt/van velük, én magam is dolgoztam a Nyelvtudományi Kutatóközpont pályázataiban, az ottani kollégák pedig tanítanak a doktori programjainkban. Ez egy jól működő, gyümölcsöző együttműködés, amelyben hosszú távon is komoly lehetőségek vannak.
A dékánhelyettesi munkája mellett a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója, nyelvészként is folyamatosan aktív, 2025-ben Magyar Nyelvőr Díjjal ismerték el munkásságát. Jelenleg milyen kutatásokon dolgozik?
Sajnos kevesebb időm marad a kutatásra és a hallgatóimra, mint szeretném, hiszen a dékánhelyettesi feladatkör önmagában is egy teljes embert igénylő pozíció. Azonban nem szeretnék kiesni a szakmámból, az elmúlt öt évben szereztem meg az MTA doktora címet és az egyetemi tanári kinevezést is, aminek nagyon örülök. Ebben nyilván szerepet játszott az is, hogy az épületbezárások idején az otthoni munkavégzés miatt a kutatásra is több idő maradt.
Nyelvészként jelenleg egy társalgáselemzési kutatásban veszek részt, emellett klinikai nyelvészeti témájú vizsgálatokat végzek.
Az elmúlt években elindított projekteket folytatjuk a kollégákkal: neurológiai betegségek beszédbeli jellemzőit kutatjuk, foglalkozunk beszédfluencia zavarokkal, valamint a társalgási készségeket elemezzük a gyerekek nyelvfejlődésében, fonetikai és pragmatikai megközelítésből. Ezeknek a kutatásoknak mind van nemzetközi relevanciája is, így szélesebb közönségnek, hazai és nemzetközi téren egyaránt be lehet mutatni őket.
Mire jut ideje a szabadidejében, és mi az, amire az elmúlt években nem volt lehetősége, de a közeljövő céljai között szerepel?
Nem gondolom, hogy a következő években több szabadidőm lesz, mint az elmúlt időszakban. Viszont nagyon szeretek utazni, és ezzel a férjem is ugyanígy van, a szabadidőnket ezért főként utazással töltjük. Szerencsére a munkám révén is rengeteget utazhatok, például konferenciákra, illetve több Erasmus úton is részt vettünk kollégáimmal és doktoranduszokkal.
Nagy vágyam, hogy egyszer körbehajózzam a Földet, a terv már megvan, most már csak az idő hiányzik hozzá. Amit viszont sajnálok, hogy a barátaimra nagyon kevés időm marad, így leginkább rájuk fordítanék több időt a jövőben. Emellett, mivel számomra a kutatás egyben hobbi is, erre is szeretnék egy kicsit több időt szánni, mint amennyit az elmúlt öt évben sikerült.
